A keresztség egyházi szentség, amelynek célja az emberi lélek újjáélesztése harag és bűn nélkül. Ez a minden hívő számára fontos szertartás Jézus Krisztus megkeresztelésének idejéből származik a Jordán folyóban, aki azért jött, hogy megtisztulást és világosságot adjon az embereknek.
Utasítás
1. lépés
Az január 19-én az ortodox naptár szerint megünnepelt Úr keresztsége Krisztus születése után befejezi a karácsonyi hetet. Az ünnep egyéb elnevezése: Vízkereszt vagy Megvilágosodás, mert ez a nap bizonyult Isten - az Atya, Jézus Krisztus - fia és Szentlélek létezéséről. Az emberek erről értesültek, meglátták Isten Fiát, befogadták és megkeresztelkedtek, hogy megtisztuljanak a sötét erőktől és fényt kapjanak a lelkükbe.
2. lépés
A történet Jézus Krisztus keresztségéről a következőképpen mesél. Keresztelő János rituális tisztító mosást végzett az emberek a Jordán vizein, mert a vizet a tisztaság és a szentség szimbólumának tekintik, amely életet ad. Jézus Keresztelő Jánoshoz jött, hogy elvégezze a mosdást is, ilyen cselekedettel megütve János, aki úgy vélte, hogy neki kell megkapnia a keresztséget Isten fiától, és nem magát keresztelje meg. Amikor Jézus belépett a Jordán folyó vizébe, az ég megnyílt a feje fölött, csodálatos fényt vetve, és meghallották az Atya Isten hangját, amely tanúskodott arról, hogy ez az ő szeretett Fia, és egy fehér galamb, a Szent Lélek esett rá Jézus válla a felhőktől. Azóta az emberek az "Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében" szavakkal fogadják a szent keresztséget, és jobb kezük három ujjával háromszoros jellel keresztelték meg magukat.
3. lépés
Vízkereszt szent ünnepének előestéjét Éva vagy Vízkereszt karácsonyának nevezik. Ezen a napon a hívők szigorú böjtöt tartanak, imádságban és bűnbánatban töltik el, este pedig gyülekezeti istentiszteletekre járnak. Annak ellenére, hogy ez a karácsony utolsó napja, képtelenség kitalálni Vízkereszt estéjét - ezen a napon szokás felkészülni a megtisztulásra és az abszolúcióra.
4. lépés
Az ünnep egyik hagyománya a szent víz felszentelése, amelyet a templomokban tartanak, mind az ünnepen, mind előestéjén. Nagy Athanáziosz tanúsága azt mondja, hogy aki nem mos keresztelővízzel, azt 40 napig ki kell zárni az egyházi titkok elől. Ezért még esténként kereszt formájában jéglyukakat vágnak ki a folyókban és tavakban, megszentelik őket, hogy mindenki, aki kívánja, isteni áldásban és szent tisztításban részesülhessen a jéglyukba vetve. Azt mondják, hogy aki Vízkeresztért fürödött a jéglyukban, az egész évben nem lesz beteg. És bár ennek az állításnak nincs tudományos megerősítése, január 19-én több ezer ember füröd egy jéglyukban. Ezenkívül úgy gondolják, hogy minden gonosz szellem, amely karácsonykor a földön járt, szintén a vízbe megy, megtisztítva a földet a gonosz szellemektől. A ház minden sarkát megszentelt Vízkereszt vízzel permetezik, és éhgyomorra itatják, hogy megszabaduljanak a betegségektől és a kudarcoktól. Vízkereszt víz sokáig nem romlik, megtartva gyógyító tulajdonságait, így egész éven át inni lehet.
5. lépés
A keresztség befogadásának modern rítusa több részből áll: előzetes beszélgetések; bejelentések, amikor egy ember tagadja az ördögöt, és megígéri, hogy hitben él a lelkében; a szent vízbe merülés és a krizma. És ha a felnőttek tisztában vannak a tettekkel, amelyeket a csecsemők megkeresztelése során végeznek, a jövőbeli szellemi megvilágosult életért való minden felelősség a keresztszülőkre hárul. Mosás után kivéve a gyermeket a szent kehelyből (innen a keresztszülők - befogadók második neve) ígérik Isten előtt, hogy hittel és kegyelettel neveli a gyermeket. Az életben egyszer előadva a Szent Keresztelés befogadásának szentsége lehetővé teszi újjászületését, korábbi bűnös életének elhagyását, bűnbánatot és más emberré válást, tiszta gondolatokkal és kedvességgel a szívében. Az Úr keresztségének ünnepe pedig lehetőséget ad arra, hogy átgondolja cselekedeteit, beengedje Istent a szívébe, megszabaduljon a haragtól és a satuaktól. Mert csak egy ilyen ember kapja meg az áldást és az örök életet a Paradicsomban.