Augusztus 8-án ünneplik a béke napját Augsburgban, Németországban. Először 1650-ben ünnepelték, és 1950 óta hivatalosan munkaszüneti napnak tekintik. Ez a nap szabadnap a város összes vállalkozása számára.
Augsburg Svábia fővárosa, Németország egyik legősibb városának számít. 1629. augusztus 8-án megkezdődött az augsburgi protestánsok elnyomása, amely húsz éven át folytatódott és az úgynevezett westfáliai béke 1648-as megkötése után ért véget. Az augsburgi béke napját összekapcsolják a birtokok és vallások békéjével, amelyet a városban 1555. szeptember 25-én kötöttek meg. Ezen a napon békeszerződést hirdettek a különböző felekezetek és birtokok, nevezetesen a protestánsok és a katolikusok között. Az Augsburgi Szerződés szerint az országban általános békét hirdettek, a protestánsok és a katolikusok kölcsönösen elismerték egymást, a városok kétvallomássá váltak, megszűnt a protestánsok minden elnyomása a katolikus egyház részéről.
A béke napja, vagy az augsburgi békefesztivál (németül: Friedensfest vagy az augsburgi békefesztivál) csendes, hangulatos városi ünnep. A városban ünnepélyes körmenetek zajlanak, zenei csoportok lépnek fel. Színházi előadásokat rendeznek, amelyek az elmúlt évek eseményeiről mesélnek. Sok városlakó régmúlt idõ jelmezébe öltözött; sok gyermek van a fesztiválon. Az ünnepi istentiszteleteket minden felekezet templomában tartják. Nem a hagyományos német ital - sör nélkül. Estefelé a város kiürül, a városiak hazamennek. Sokan továbbra is bárokban és kocsmákban ünnepelnek.
Az ünnep hosszú - több mint 350 éves - történelme során eredete nagyrészt eltűnt. Kevesen ünneplik pontosan a katolikusok és a protestánsok közötti béke évfordulójaként, most ez csak a béke, a szeretet, a tolerancia, a felebaráttal való jó hozzáállás ünnepe, alkalom arra, hogy emlékezzen az elmúlt évszázadok kultúrájára és hagyományaira. Sok városlakó családjával ünnepli ezt az ünnepet, ami önmagában is nagyon jó hagyomány. Meglehetősen nagy számú vendég érkezik az ünnepre Németország más városaiból és más országokból is.
