Az írástudás az a képesség, hogy az ember értelmesen olvashat és írhat egyszerű szövegeket anyanyelvén. Ez az elemi készség alapozza meg a személyiség teljes fejlődését. Sajnos ma a csúcstechnológiák párhuzamosan léteznek, és egyes országokban rendkívül alacsony az oktatás. Az UNESCO szerint a világon mintegy 800 millió felnőtt nem tud írni és olvasni. Hogy felhívják a közvélemény figyelmét a problémára, megalapították a Nemzetközi Írástudási Napot.
1965 szeptemberében az UNESCO kezdeményezésére Teheránban tartották az oktatási miniszterek világkonferenciáját. Fő témája az írástudatlanság felszámolásának problémája volt. A konferencia végleges állásfoglalásának egyik fő pontja egy új nemzetközi ünnep - az írástudás napja - bevezetését javasolta. 1966 óta egy meghatározott napon - szeptember 8-án - ünneplik.
A fő ünnepségeket az UNESCO szervezi és vezeti. Hagyományosan minden műveltségi napnak van egy sajátos témája, amely az alapképzés egyik funkcióját tükrözi az ember és a társadalom életében. Tehát 2003-ban az ünnepet "Az írástudás a szabadság" mottó alatt tartották. A szlogen emlékeztetett arra, hogy csak egy képzett ember élhet teljes mértékben a modern társadalomban, élvezheti a civilizáció minden előnyét. 2008-ban a nemzetközi nap fő témája az írástudás szintjének hatása volt a különféle betegségek megelőzésére és kezelésére („Az írástudás a legjobb gyógyszer”). A 2009-es események megvitatták az alapoktatás fontosságát a társadalmi fejlődés és a nemzetközi együttműködés szempontjából („Az írástudás hatalom”). 2012 témája az írás-olvasás és a különféle kultúrák békés együttélése (írás-olvasás és béke) közötti kapcsolat volt.
A Nemzetközi Műveltség Napja keretében külön UNESCO-díjakat adnak át az írás- és olvasási készségek terjesztéséért nyújtott hozzájárulásáért - a Sejong király- és Konfuciusz-díjakat. Az elsőt a Koreai Köztársaság kormánya, a másodikat a kínai hatóságok finanszírozzák. Aktivisták fogadják őket, akik a legszembetűnőbb és legeredményesebb nemzeti és nemzetközi programokat hajtják végre az írástudatlanság felszámolása érdekében. Például a Sejong King-díjat a Burundi Nemzeti Műveltségi Szolgálat és a mexikói Nemzeti Felnőttképzési Intézet projektjeinek ítélték oda. A Konfucius-díjat az Indiában, Kambodzsában, Bangladesben és más, alacsony általános iskolai végzettségű országokban működő amerikai "Olvasóterem" oktatási program kapta. A díjról az UNESCO szakbizottságai döntenek a projekt alapos elemzése alapján. A nyertesek emlékdiplomákat és pénzjutalmakat kapnak. A díjátadó megnyitja a gálaeseményeket, és gyakran közvetítik a televízióban és az interneten.
Az UNESCO központjában tudományos és gyakorlati rendezvényeket tartanak az írástudatlanság leküzdésének kérdéseiről: konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, szemináriumok stb. Részt vesznek nemzetközi oktatási szervezetek, kutatóintézetek, állami struktúrák képviselői, politikusok, tanárok stb. Saját projektjeikkel felhívják a kollégák figyelmét, megosztják gyakorlati tapasztalataikat és eredményeiket. Például 2009-ben egy nyelvész találkozóra került sor, amely Harry Potterről szóló könyvsorozatot fordított le a világ különböző nyelveire. Az írástudás napja 2010 fő eseménye egy új UNESCO hálózat megnyitása volt a tudás és az innováció cseréje céljából.
Minden évben, szeptember 8-án, az ENSZ főtitkára és az UNESCO főigazgatója külön üzenetet tesz közzé a Nemzetközi Műveltség Napjának szentelve. Az államfőkhöz, oktatási szervezetekhez és magánszemélyekhez szólítva mindenkit arra szólítanak fel, hogy járuljon hozzá az olvasás és az írás kultúrájának elterjedéséhez. Az ENSZ vezetői is részt vesznek az ünnepségen, hogy köszönetet fejezhessenek ki az írástudatlanság elleni aktivistáknak.
Oroszországban sokan ismerik és emlékeznek erre az ünnepre. Szeptember 8-án a legtöbb iskolában, felső és középfokú szakoktatási intézményben vetélkedőket, orosz nyelvű és irodalmi olimpiákat, tematikus versenyeket és KVN játékokat tartanak. A könyvtár munkatársai könyvkiállításokat szerveznek az ünnep történetének és a nyelv nemzeti sajátosságainak szentelve. Egyes városokban az ifjúsági aktivisták hozzáférhető formában terjesztenek röpcédulákat, amelyek a tudás fontosságáról és a beszéd szabályainak betartásáról mesélnek. Természetesen az oroszok kezdeményezései nem korlátozódnak ezekre a példákra. Az írásbeliség napjának népszerűségének növekedésével egyre nagyobb a hagyománya annak megünneplésére.
