Korábban egyáltalán nem volt kérdés a gyermek óvodába küldése, ezért a Szovjetunióban született gyermekek főleg óvodába jártak. Társadalmi életük gyakran egy óvodával kezdődött, mert a hároméves szülési szabadság viszonylag nemrégiben jelent meg. A „háziasított” gyerekek inkább kivétel, mint szabály volt.
Miért kellene egy gyereknek óvodába járnia?
Ma az a kérdés, hogy a gyermeket óvodába küldik-e vagy sem, az egyik megvitatott kérdés, beleértve az internetet is. Ha korábban a kertben helyet kaptak a tényleges lakóhelytől függően, minden választás nélkül, akkor ma a helyzet érdekesebb, de ugyanakkor bonyolultabb. A modern fiatal szülők azonban szabadon választhatnak óvodát gyermekük számára, ha sikerül "megszerezniük".
Manapság az emberek azonnal gondolkodni kezdenek az óvodán a csecsemő születése után. Szüksége van a gyereknek óvodára? Ha igen, melyiket, milyen képességeket lehet fejleszteni a gyermekben? Leggyakrabban a szülőket abban a kérdésben irányítják, hogy a gyermeket óvodába küldik-e vagy sem, az igény vezérli, mert az anyának munkába kell állnia. És ha van választás, mit tegyek? Gyermekét óvodába küldeni, vagy egyedül fejleszteni otthon?
A pszichológusok szerint azok a gyerekek, akik egyenesen otthonról iskolába mennek, megkerülve az óvodát, nehezebben alkalmazkodnak a csapathoz. A közelmúltig a szakértők kategorikusan ragaszkodtak ahhoz, hogy az óvoda szükséges láncszem a gyermek szocializációjának folyamatában. Ma azonban senki nem nyilatkozik ilyen kategorikusan arról, hogy óvodásnak kell-e ellátogatnia egy óvodába.
Manapság már nem kivételek azok a gyerekek, akik nem járnak óvodába. Ezért mindenki más "poggyásszal" jön az iskolába: valaki otthon ült édesanyjával vagy nagymamájával, egy másik rendes óvodába járt, a harmadik egy gyermekfejlesztő központ volt, a dada pedig a negyediket gondozta.
Érdemes elmondani, hogy az óvodába járás lehetőséget ad a gyermeknek arra, hogy kommunikáljon a társaival, megnyilvánuljanak személyes tulajdonságai, például a vezetés. Ha egy gyermek nem jár óvodába, akkor a szülőknek hároméves kortól kezdve kommunikálniuk kell a társaikkal.
Az óvodában a gyermek megismerkedik a viselkedés szabályaival és megtanulja azokat betartani. Ez azt jelenti, hogy a szülőknek erre a pontra is különös figyelmet kell fordítaniuk.
És ami a legfontosabb: az óvodában a gyermek fizikai és értelmi fejlődésben részesül. Ha a szülők képesek biztosítani, akkor nem küldhetik a gyereket az óvodába. A tisztesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy az óvodákban betartott oktatási színvonal sok kívánnivalót hagy maga után, különösen a hétköznapi intézményekben.
Megjegyzés anyának
Elvileg a szülők önállóan megteremthetik a baba fejlődésének minden feltételét, csak vegyék figyelembe, hogy ez szorgalmas napi munka. A legfőbb buktató pedig az, hogy az "otthoni" gyermeknek gyakorlatilag nincs értelme felnőtt idegenekkel való kommunikációhoz.
Az óvodai kérdés eldöntésekor figyelembe kell venni a gyermek egyéni sajátosságait, különös tekintettel az egészségére. Gyengült, gyakran beteg gyermekeket nem ajánlott rendes óvodába küldeni.
