Június 12-én hazánk munkaszüneti napot - Oroszország-napot, amelyet korábban Függetlenség Napjának vagy az Államszuverenitási Nyilatkozat elfogadásának a napjának hívtak.
Hogyan kezdődött az Oroszország napja története, ki és mikor lett alapítója? Ahhoz, hogy választ kapjon ezekre a kérdésekre, csak emlékeznie kell hazánk történetére és vissza kell térnie a kilencvenes évek elejére, amikor ez az ünnep elkezdődött.
1990. június 12-e egyfajta kiindulópont lett az új Oroszország számára. Ekkor fogadta el az RSFSR első Népi Képviselőinek Kongresszusa az "RSFSR állami szuverenitásáról szóló nyilatkozatot", amely az állami szuverenitás főbb pontjait tartalmazta. E dokumentum szerint az RSFSR teljes hatalmat élvezhetett, amikor megoldotta az ország állapotát és közéletét érintő összes fő kérdést. A Nyilatkozat kihirdette a legfőbb állami dokumentum - Oroszország Alkotmánya és az orosz törvények - elsőbbségét is. A polgárok, a politikai pártok, a Föderáció alkotó egységeinek jogi lehetőségei dokumentáltan egyenlőek mindenki számára. Elfogadták a hatalom jogalkotási, végrehajtó és igazságszolgáltatási hatáskörökre osztásának elvét.
Ugyanezen a napon, egy évvel később, 1991. június 12-én, az állam történetében elsőként, országos közvetlen nyílt elnökválasztást tartottak Oroszországban, amelynek győztese Borisz Nyikolajevics Jelcin lett. Június 12-ét az ország vezetése alatt, 1992-ben kezdték ünnepnek tekinteni. 1994-ben pedig ezt a dátumot "pirosnak", azaz munkaszüneti napnak nyilvánították.
Eleinte az ünnepet az Állami Szuverenitás Nyilatkozatának elfogadásának a napjának nevezték. Igaz, egy ilyen név nem gyökerezett a mindennapokban. Az emberek egyszerűen így hívták: a függetlenség napja. Talán éppen ezért Jelcin elnök 1998-ban honfitársaihoz szólva a központi televízióban új nevet jelentett be a fennálló ünnepnek. Ezentúl Oroszország napjának kellett nevezni.
De hivatalos nevét csak 2002. február 1-jén határozták meg. Az új Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek hatálybalépésével június 12-ét munkaszüneti napként - Oroszország napjaként - rögzítik.
