Visakha Bucha az egyik legfontosabb buddhista ünnep, amelyet Buddha életének három legfontosabb időszakának szenteltek: születésének, megvilágosodásának és halálának. Ünneplésének pontos dátumát évente határozzák meg, és egybeesik a negyedik vagy hatodik holdhónap 1., 15. vagy 31. napjával. A buddhista országokban további hétvégéket vezetnek be, és mindenhol színes ünnepi eseményeket tartanak.
A Visakha Bucha egy nemzetközi ünnep, amelyet állami szinten ünnepelnek a buddhista országokban: Srí Lanka, Banglades, India, Nepál, Szingapúr, Vietnam, Thaiföld, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Burma, Indonézia és a Fülöp-szigetek. Az ünnepet Kínából, Japánból, Koreából és a világ számos más országából származó buddhisták is ünneplik.
Visakha Bucha elsősorban vallási ünnep, és ezen a napon minden buddhista hívő templomba megy, hogy imádja Buddha bölcsességét, tisztaságát és együttérzését. Nagyvárosokban a menetet a királyi családok tagjai vezetik.
Kora reggeltől kezdve a hívek ételeket és édességeket készítenek a szerzeteseknek. Aztán hófehér köntösbe öltözve mennek a templomba, ahol estig a szerzetesek prédikációkat olvasnak Buddha tiszteletére, akinek 25 évszázaddal ezelőtt kimondott versei ünnepi rituálékat és meditációkat folytatnak.
Este az ünnepi szertartás eléri a csúcspontját, és megkezdődik az ünneplés legszínesebb része - a gyertyagyújtás. Minden résztvevő égő gyertyát - Buddha szimbólumát, három füstölőt és friss virágot - tart az ő tanításai és hívei között.
E három szimbólumnak arra is emlékeztetnie kell a hívőket, hogy amint a gyönyörű virágok hamarosan elhalványulnak, a gyertyák és a pálcikák hamuvá válnak, az élet tönkremegy és hervad.
A gyertyagyújtás alkalmával a hívek háromszor járják körbe a templomot és annak fő kápolnáját.
Ezen a napon a buddhisták feladják az alkoholt és más kísértéseket, és imádságoknak, jótékonyságnak, a szerzetesek tetszésének és rituálék végrehajtásának szentelik a napot. Ezenkívül az ünnep alatt tilos minden olyan cselekedet, amely veszélyezteti az állatvilág életét és egészségét.
Az ezen az ünnepen megrendezett szimbolikus rituálék egyike a "felszabadulás": madarak, állatok és rovarok ezreit engedik szabadon.
A legenda szerint nem sokkal halála előtt Buddha találkozott hű asszisztensével, aki egy kövön ült és sírt. Megnyugtatta és feltárta előtte a tanítás titkát: Buddhát nem csak virággal, tömjént és fényt kínálva imádni lehet, hanem őszintén be kell tartania törvényeit. Azóta a buddhisták minden évben megünneplik ezt az ünnepet, betartva a buddhizmus minden törvényét, ajándékokat nyújtva a templomoknak és vallási szertartásokat folytatva.
1999-ben az UNESCO az örökség világnapjaként ismerte el az ünnepet.
